A Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás web lapja lehetőséget biztosít a térség településeinek megismerésére, adottságainak megjelenítésére. Megtiszteltetés számomra, és örömömre szolgál, hogy a weblap megjelenéséhez hozzájárulhatok.

A Sárréti kistérség az Alföld tiszántúli területén, annak földrajzi közepén helyezkedik el. A terület közigazgatásilag Hajdú-Bihar megyéhez tartozik, annak DNy-i részét foglalja el. Kedvező a kistérség közlekedésföldrajzi helyzete, hiszen a régió középső területén, ezen kívül a régió közlekedési kapcsolatait tekintve a meghatározó Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza - Záhony országos térszerkezeti tengely mellett fekszik. Az Országos térszerkezeti tengelyből Püspökladánynál ágazik el Magyarországot Romániával (Nagyváraddal, Kolozsvárral, a Székelyfölddel) összekötő regionális térszerkezeti vonal. Felszínének jelentős részét a XIX. századi folyószabályozásig, a mocsarak lecsapolásáig nádas és láp borította. A térség 13 települése 955 km² (95.492 ha) területen fekszik.

A térség idegenforgalmi vonzerejét a jövőben alapvetően meghatározhatja egyik legfontosabb helyi természeti erőforrása, a 44-°C-os nátrium-kloridos termálvíz, amely a tájegység több településén is megtalálható. Kiépített fürdő azonban jelenleg csak Püspökladány, Nádudvar, Kaba és Földes területén van. A falusi turizmus egyik térségi vonzereje lehet az egész évben folyamatosan működő községi gyógyfürdők sora.

A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó területeik természeti értékei, a farkas szigeti arborétum, illetve a nádudvari és a sárréti népművészeti hagyományőrző tevékenységek szintén potenciális idegenforgalmi adottságai a térségnek. A Hortobágyi Nemzeti Park püspökladányi és nádudvari területei, a farkas szigeti arborétum, a nádudvari népművészek, a biharnagybajomi Szűcs Sándor emlékház és kovács- múzeum, a földesi szabadidő központ, a Nagyrábé - füstpusztai vadászház, a bihari településeken fellelhető túzokállomány, stb. látványosságot és szórakozási lehetőséget jelenthetne az idelátogatóknak. A Bihari Sík Tájvédelmi Körzet érinti a térség több települését.

Sajátos kulturális öröksége van Nádudvarnak, amely a hortobágyi néprajzi jellegzetességet viseli magán. Kaba, Földes tipikus hajdúsági mezővárosnak tekinthető, sajátos paraszt-polgári (kálvinista) kulturális meghatározottsággal. Legszínesebb néprajzi világa a nagy-sárréti településeknek volt, ahol a vízi-mocsári világ, a halászat, a pákászkodás, a sajátos réti állattenyésztés figyelemreméltó kulturális örökséget hagyott hátra. A házi textilmunkának nagy hagyománya volt a kistérségben, melyhez a közös éneklés, a népi tánckultúra (Sárrétudvari, Földes, Szerep), majd később az olvasóegyletek, s a parasztfőiskolák hagyománya csatlakozott.

A nagy hagyományú kulturális és közösségi örökség mai vetülete a rendkívül gazdag és tartalmas civil közösségi élet, az egyesületek és szakkörök, egyáltalán a non-profit tevékenységi körök virágzása, melyeket a működő művelődési házak fognak össze.

Megyeszerte hirdetik kulturális örökségünket a térség múzeumai: Püspökladány Karacs Ferenc Múzeum - Sárrét története -‚ Biharnagybajom Szűcs Sándor emlékház - Közlekedési Múzeum—, nádudvari fazekasok és Népi kismesterségnek háza, illetve kiállítása, Nagyrábé Tájház. Megújítható hagyományok vannak a térségben, szőttes készítésnek, hímzésnek, bőrdíszművességnek, szíjgyártásnak, fazekasságnak, csuhéfonásnak, gyékényfonásnak (Nádudvar, Püspökladány, Földes, Szerep, Sárrétudvari, Bihanagybajom, Nagyrábé). A kereskedelmi szálláshelyek, a falusi vendéglátás, a fizetővendéglátás növekvő száma is az idegenforgalom növekvő szerepéről árulkodik. A püspökladányi kistérség területén az elmúlt években növekedett a vendégéjszakák száma, ami a turizmus fellendüléséből fakad. A természeti értékek, az épített örökség, a népi hagyományok vonzerői csábítják egyre nagyobb számban a vendégeket a Sárrétre.

Társulási Tanács Elnöke